Itt a tavasz! 

Több cikkemben is kitértem már a metszésre, de ezúttal a rózsa metszéséről ejtenék pár sort. Mivel fagyokra már nem kell számítani és a rózsa rügyei is kipattantak, idén nem kell március végéig várni.

Miért metszünk? Metszés nélkül a bokrok csak a magasba nőnek, vadhajtások fejlődnek és a bokor belsejében lévő fás részek elhalnak vagy felkopaszodnak.

Mikor nem kell metszeni? A vadrózsákat és az egyszer nyíló bokorrózsákat nem kell rendszeresen, alaposan metszeni, csak néha alakítgatni.

A metszés szabályai:

A rózsát szemre metszik. A szemek a hajtásokon lévő kidudorodásokról ismerhető meg.

Első lépés: Eltávolítjuk a száraz részeket és a túl sűrű, keresztbe nőtt részeket. Beteg részeket, ha hagytuk áttelelni.

Második lépés: A szárakat úgy vágjuk vissza, hogy lehetőség szerint a legfelső szem kifelé nézzen. A szemek állapotától függően 2-5 szemre vágjunk vissza minden szárat. A gyengébb növekedésű rózsák esetében szükséges a 2-3 szemre vágás.

Hogyan vágjunk: A kívánt szem fölött 5-10 mm magasan a szemtől ellentétes irányba dőlő vágási felületet kell képezni.

Általánosan elfogadott szabály a hagyományos rózsák esetében, minél rövidebbre vágjuk a vesszőt, annál hosszabb hajtás fejlődik.

Ágy- ás nemes rózsák: erős vesszők 4-7 szem, gyenge vesszők 3-4.

Bokorrózsák: Vad és egyszer nyíló bokorrózsák esetében első sorban a beteg és elhalt vagy túl sűrű részeket távolítjuk el, amennyiben szükséges csak ezek után alakítjuk  a bokrokat. A hosszú egyéves hajtásokat érdemes minden évben 3-5 szemre visszavágni, hogy a bokor ne essen szét, ne ritkuljon fel.

Kúszórózsák: Az új növényeket 2-5 szemre visszavágjuk, hogy megerősödjön, ezután már csak a beteg, elöregedett, gyengén virágzó részeket kell eltávolítani. Elöregedett növény esetén radikális metszés közel a tő felett.

Magas törzsű rózsák: Hasonlóak a szabályok, mint a nemes rózsák esetében.

Törperózsa: Ágyásrózsákhoz hasonlóan, de szegélynek ültetve, akár sövénynyíró ollóval is metszhető. Ebben  az esetben minimum a felére vágjuk vissza.

Jó munkát! És óvatosan a tüskékkel!

   A melegágyi föld az alapja mindennek. Meleget biztosít a nap és a zárt rendszer, vizet a folyamatos öntözés, de ami az igazi terhelést kapja az a talaj.

A termőföld a gyökérzetnek olyan, mint nekünk a levegő, ami körbevesz minket.

 Ahhoz, hogy kihasználjuk a melegágy előnyeit, fontos a növények igényeinek teljes körü kiszolgálása. Ehhez maximális gyökérzet szükséges. Ez egy laza, jó vízáteresztő képességű, tápanyagdús és egészséges mikrobiológiájú talajban képzelhező el.

Az egészséges mikrobiológia önmagában feltételezi a megfelelő mennyiségű szerves- és tápanyag jelenlétét, amik a kedvező talajszerkezet alapvető tényezője. Az érett szervestrágya tehát sokas segít, nagyon kötött talaj esetén még az éretlen istállótrágya is elfogadható.

   Fontos tudni, hogy intenzív termesztés esetén ( így az üvegházakban, ahol egymást követik az állományok) nem tudunk elegendő tápanyagot biztosítani, csupán szervestrágyával, így előbb-utóbb kimerül a talaj. Tápanyag tartalmuk jóval elmarad a műtrágyákhoz képest, ráadásul nem is tartalmaznak minden, a növények számára szükséges anyagot. Ezentúl a bomlási idő alatt nem biztosít folyamatos, egyenletes tápanyag ellátást. Mindezek ellenére sem lehet nélkülözni a rendszeres, kötött talajon 2-3, homokos talajon 1-2 évente végzett trágyázást.

   Az üvegházi talajt a rendszeres öntözés is károsítja, hiszen a tápanyagokat folyamatosan mossa a mélyebb rétegekbe, ahol már elérhetetlen a gyökerek számára. Ez a folyamat a tápanyagok kilúgzódása.

   Ez ellen részben védekezhetünk a szervestrágyázással, de alkalmazhatunk egyébb segédanyagokat is, mint a faszén vagy az alginit.

Faszén: beltartalma nem számot tevő, de felületi megkötő képessége óriási, így kivállóan alkalmas a tápanyagok megkötésére, elérhetővé téve azokat a gyökerek számára. Minél apróbbra őrölt formában érdemes kijuttatni.

Alginit: Fosszilis megkövesedett biomasszából és elmállot tufából álló 4-5 millió éves kőzet. Magas humusz, mész, agyag, N, K, Mg és mintegy 60 féle mikro- és makroelem tartalmú segédanyag. A természet ajándéka, ráadásul csak hazánkban bányásszák.Jó hatással van a talaj szerkezetére, vízháztartására és megkötőképessége gátolja a tápanyagok kilúgzódását. Mindemellet semmilyen vegyszert sem tartalmaz, tehát különösöen ajánlott bio kertészek számára.

Használjuk ki az ágyások nyugalmi idejét és tölsük fel a talajt minden jóval, hogy tavasszal megújulva álljon az egészséges táplálkozás szolgálatába.

kép: Pinterest

   Véglegesen beköszöntött a hűvös idő. Ugyan egyes előrejelzések még mutatnak némi melegedést, de ezek már csak az utolsó rúgások. A víz már nem melegszik fel, elhalnak a víz alatti növényi részek, a tavirózsa is elbarnul, a sás is megdől, a rengeteg vízbehullott falevélről nem is beszélve. Ezek a vízben rothadó képletek szép lassan tönkrevágják egy mesterséges tó ökoszisztémáját. A rengeteg lebomlandó anyag nem csak a tó folyamatos eliszapolódásáért felelős, de azért is, hogy jövőre az algák robbanásszerűen elszaporodnak, amint a víz melegedni kezd.

   Optimális esetben (vegyszerek nélkül) teljesen vagy mélyebb, árnyékosabb tavak esetében részlegesen leláthatunk a meder aljára. Ilyenkor a növények és a szűrőrendszer képesek lekötni az oldott tápanyagokat és nem szaporodik el tömegesen az alga. Természetesen a halak tovább terhelik a tó mikorbiológiáját.

   Mi tehát a teendő? Gereblye, hosszú nyelű háló, skimmer... Bármi szóba jöhet, ami segít.

Első lépésként érdemes a parti növényzetet megrendezni. Visszavágni mielőtt az is a tóba borulna, mielőtt a hó szétnyomja.

Második lépés már a "neheze". Többségében a hínárfélék, tavirózsák és más kifejezetten víz alatti növények még nem feküdtekl le az ajzatra. A tó méretéhez mérten ilyenkor egy gereblye sokat segíthet. Lépésről lépésre kitépünk mindent, jövőre úgy is gyökérről hajt újra.Akinek túl nagy a tava és nem éri át nyeles szerszámmal, annak ajánlom, hogy szerezzen be egy katonai vegyvédelmi ruhát - ismerősöm ajánlotta és tökéletesen működött- és máris mehet a vízbe!

Harmadik lépés, miután kigereblyéztük magunkat, a hálózás. Szedjünk le minden úszó képletet a felszínről, majd kezdjük el felkeverni a már leült leveleket és azokat is cserkésszük be. Tökéletesen kiszedni mindent nem lehet, a cél viszont a lehető legtöbb felesleg eltávolítása. Ennek ellenére is marad bőven elegendő tápanyag a vízben, viszont jelentősen javítottuk a tó jövő évi esélyeit.

A halakat nem kell félteni, érzékelik a veszélyt és odébbállnak, sokkal gyorsabbak nálunk.

Ezek után jön az újabb probléma, hogy még rengeteg a levél a fákon. A megoldás olcsó és praktikus. Csak egyszer kell megvenni és ha gondosan elrakjuk lombhullás után, sok évig segít megvédeni a tavat. Ez pedig a gazdaboltokban méretre vágattatható rasel háló. Ha még alá is tudjuk támasztani, hogy ne érjen a vízhez, még jobban járunk el.

Jó pacsálást!!

kép: Pinterest

   Nem lehet elmenni az aktualitás mellett. Itt a szezonja a szabadgyökerű fák ültetésének. Első sorban gyümölcsöket telepítünk ilyenkor ( ha nem tettük meg korábban konténeres formában), de a kedvelt sövénynövény, a fagyal is napirednen van.

   Bármit is teszünk, amit alapul kell venni, hogy a csemetét nagy stressz éri. Ennek oka, hogy elveszítette gyökérfelületének jelentős részét, így sokkal nehezebben vesz fel elegendő vizet a maradékkal. 

Fontos!!! Száraz gyökerű csemetét nem érdemes venni. A vásárolt csemetét ültetésig nedves közegben kell tárolni, egyáltalán nem száradhat ki!!!

1 nappal az ültetés előtt helyezzük őket vízbe, hogy a gyökérszövetek alaposan tele szívják magukat. Több napra nem érdemes, nem javít.

   Ültetőgödör: A sarkalatos pont. A megfelelően előkészített gyökérágy segítségével biztosíthatjuk a legtöbb esélyt a növény számára, hiszen a gyökér az alap. A gyökér megél rövid ideig fatest nélkül és újrahajt, de fordítva már bajosan.

Mivel a cél a lehető legnagyobb volumenű gyökérzet leggyorsabb kifejlesztése, ezért az ültető gödör nem lehet kicsi, sekély, és az ültető közeg nem lehet agyagos, rögös, használhatatlan állapotú.

Ha túl kötött - agyagos a talaj, homokkal és szerves trágyával, ha túl homokos, zöldtrágyával, szerves trágyával, komposzttal javíthatunk. Fűrészporral lehet növelni a homokos talaj vízmegtatró képességét.

   A gödör mérete legalább akkora legyen, hogy a középre pozicionált gyökér körül az önmaga méretével megegyező hely legyen minden irányba, lefele is. 

   Az ültetés, már egyszerű. A gyökerekről levágjuk az elhalt, töredezett esetleg begyógyult végződéseket. Vissza egészen az élő szövetig, ferde vágással. Így serkentjük a legjobban a csemetét a gyökérzet építésére.

Ezek után visszaföldelünk (szigorúan az oltás helye mindig legyen 5-7 centivel a felszín felett), tömörítünk, támrendszert telepítünk, húzunk egy széles és mély tálcát, iszapolunk és kész is. És ha szerencsénk van a jó nagy tálcának és az őszi csapadéknak köszönhetően a többit a természetre bízhatjuk.

Kellemes időtöltést.

kép: Pinterest

Ebben a bejegyzésben nem annyira a fák ültetéséről, inkább a kiválasztásról és a vásárlásról fejtenék ki pár gondolatot. Főleg a gyümölcsfák vannak napirenden, hiszen eljött a szabadgyökerű növények ülteltésének az ideje. Illetve ezt hagyták ránk az őseink, de akkoriban még magyar földben termett jó minőségű alanyokhoz jutott hozzá az ember, nem valami mediterrán szeméthez, amik minden ősszel elárasztják a multik szezonális kínálatát. De még ez sem az a téma, amit ki kívánok fejteni, pedig elhiheti mindenki, hogy mennyire nem illenek a magyar éghajlatra ezek a jöttment facsemeték. A faárudák, tisztelet a kivételnek, többnyire olasz importtal töltik fel a kínálatukat, a vásárló pedig csak évek múltán jön rá, hogy a hibát a vásárlás napján követte el.

Tehát a téma a választás, de nem a fajta, azt mindenki saját maga dönti el. A kivitel annál inkább kérdéses. Választhatunk szabadgyökerű alanyokat, földlabdás vagy konténeres fákat.

Szabadgyökerű: Ne má! Most komolyan? Kb. fele annyiba kerül, mint egy idősebb konténers fa, de az életben maradási esélye is csak fele annyi, sőt. Szomorú tapasztalat, hogy a fák 2/3-a 3-4 éven belül el fog pusztulni, bár ennek oka sokszor a származási ország eltérő klímája. De a lényegen nem változtat, egy kis utánajárás és csak egyszer vásároljunk, de akkor jót.

Földlabdás: Ezeket gép vágja ki a földből. Idősebb, méretesebb növények, mint a szabadgyökerűek. Sokan kedvelik,mivel beültetve azonnal mutatnak. De aztán? Szép, lassú fejlődés. Mondom lassú, és miért, mert elvágják a főgyökereit kivételkor, és azok bizony nem nőnek vissza. Volt szerencsém kiásni egy 15 éves hársfasort, kb. 10 évvel a beültetés után, és vajon mekkora gyökeret fejlesztett ez idő alatt? Épp csak kinőtt a mellékgyökérrendszer a földlabdából, kicsit körbe ásva ki lehette csavarni őket a földből.

Konténeres: Megérkeztünk! Konténeres, magyar földben nevelt fát mindenkinek. Így nem lehet melléfogni. A teljes gyökérrendszer sértetlenül a konténerben és egész évben bármikor beültethetjük. Arról nem is beszélve, hogy a konténeres gyümölcsfák többsége azonnal terem. Valamint a fejlett és épp gyökérzetnek köszönhetően az ültetés pillanatától fokozatosan, egyenletesen fejlődik. Erős marad a növény immunrendszere és könnyebben túlél minden csapást.

Ezek után csak annyit tanácsolhatok, hogy fontolja meg mindenki mire költ, és bátran kérdezzen rá a származási helyre, ha a válasz nem csípőböl egy magyar termesztő, akkor nincs is miről beszélni.

Szép napot!!

kép: Pinterest

A csokros krizantém nagyszerű társa az ősznek, ráadásul szinte minden sarkon árulják, így a beszerzése sem túl bonyolult.

Pár éve még csak a temetők virágai voltak, de mára a kertek, bejaratok őszí díszeivé lépett elő a margitvirág. Az eredetileg ázsiából származó növény, az év utolsó virágözönével ajándékoz meg minket, sokak nagy örömére.

A termesztők álhatatos munkájának köszönhetően mára rendkívül széles színválasztékban pompáznak a csokros krizantémok. Nagyszerű kiegészítői lehetnek az őszi ágyásoknak. Mutatósak a sárguló-, pirosló-, barnuló lombozatok közelében, szelíd átmenetet képezve a téli csupaszságba.

Kaspóba, cin vödörbe vagy nagyobb konzerves dobozba ültetve az udvar bármely részének hangulatát feldobhatja, de akár a ház bejáratának, teraszának is adhat különleges, év végi hangulatot. Összetársítva különböző dísztökökkel, gesztenyével, az ősz más jellegzetességeivel még tovább fokozzhatjuk a hangulatot.

Engedjük hát el a fantáziánkat és örvendeztessük meg a családot az év utolsó virágpompájával.

Madáratetőt szinte minden kertben találunk. Nagyszerű, hogy gondoskodunk az itthon telelő madarainkról, ami egy roppant pozitív dolog. De !! Nem csak madarak élnek a környezetünkben, hanem különböző rovarok, békák, csigák, de szóba hozhatjuk akár a sündisznókat is.

Szerintem róluk is érdemes gondoskodni, hiszen sokkal hasznosabbak számunkra, mint azt elsőre gondolnánk. Igazából akkor vennénk csak észre a hasznukat, ha már nem lennénk, akkor megértenénk, hogy milyen fontosak. Ha nem lennének rovarok, amik részt vesznek a lebontásba vagy nem lennének méhek, amik beporoznák a virágokat. De vannak, és akár gondoskodhatunk is róluk, hiszen kezd lehűlni az idő és a kertek kis albérlői nyugovóra térnek.

Rovarok: Nekik készíthetünk rovarházakat. Elkészítésük roppant egyszerű. Elég, ha félbevágunk pár flakont és teletömjük szorosan akkora üreges ágdarabokkal, amelyek éppen kilógnak a flakonból. Ezeket helyezzük a kert védett zugaiba, rejtsük az avarba, a növényeink alá, falak tövébe. Akinek lehetősége van rejtsen el a növények közé korhadó, száraz kéreggel borított fatörzset, az is kiváló menedék a rovarok számára.

Csigák: a csigák is igyekeznek túlélni a telet, elbújnak az avarba, lezárják a "bejáratukat" és nyugovóra térnek.Mivel a csigák életmódjához nyirkos közeg szükséges, számukra a legideálisabb, ha a kert árnyékos, nyirkos helyeire csődarabokat ásunk a földbe, úgy, hogy félig legyen csak takarva. Télire nincs is más dolgunk, csak avarral takarni a cső környékét, a többi már az ő dolguk.

Békák: Télire ők is beássák magukat, de nem az avarba, hanem a földbe, vagy nyirkos, védett zugokat, üregeket keresnek fel..Ennek ellenére könnyíthetünk az életükön, ha "békagarázsokat" helyezünk ki. Ezek lehetnek lefordított kúpcserepek, kupacba rakott kuglifa, de a gazdaboltokban kapható békalak is.

Mostanában egyre népszerűbb a kerti komposztálók telepítése. Ezek többnyire hamar feltelnek fűvel, levéllel, ágakkal és mivel komposztálásra tökéletesen alkalmatlanok, nagyszerű szolgálatot tesznek a fennt említett "albérlőknek".:)

kép: Pinterest

   Mi is az a mulch?   Különböző méretűre darált, mindenféle színre szinezett fenyőkéreg? Nem!!! 

   A mulch (jelentése: talajt takar) gyakorlatilag minden talaj takarására szolgáló anyag, mely nem károsítja a környezetet, levegőhöz juttatja a talajt, de nem engedi teljesen kiszáradni, gátolja a gyomok gyors elszaporodását és végül, de nem utolsó sorban homogén, szép látványt nyújt a növények alatt.

   A komposztált falevelek erre tökéletesek és minden ősszel kellő mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Arról nem is beszélve, hogy a levelek komposztálása is roppant egyszerű feladat. Egy év alatt elkészül a mulch és ősszel, mikor lehullanak a levelek csak kiterítjük a kész terméket és betárazzuk a következőt.

Hogyan komposztáljuk?

   Először is kell egy komoposztáló tér. Mivel a levélkomoposzt nem meleg, hanem hideg komposzt, a lebomlást gombák végzik, ezért nem kell komoly szerkezetett építeni, csak veszünk 2-3 m drótfonatot és hengert formálunk belőle (használhatunk kilyuggatott szemeteszsákot is). Ezzel meg is volnánk.

   Másodszor kell bele levél. Ezt úgy tudjuk tovább fokozni, ha a leveleket először az ágyásokból a fűre gereblyézzük és onnan egy gyűjőteres fűnyíróval szedjük fel. A levelek előaprításával segítünk a lebontószervezeteknek.

   Harmadszor pedig az összegyűjtött leveleket megtapossuk egy kicsit. Nem kell túlzásokba vinni, mivel a hidegkomposzt aerob, nem kell kipréselni belőle az összes levegőt.

A folyamatot gyorsíthatjuk, ha tavasszal 1-2 csomag gilisztát rakunk bele, amit egy horgászboltból könnyen beszerezhetünk. A földigiliszta imádja komposztot és alaposan átrágja őszre.

Miért hasznosabb a levélből készült mulch?

Mert, visszajuttatjuk a tápanyagok egy részét a kertünkbe.

Mert, ha agyagos a talaj, lazítjuk a szerkezetét. Ha túl homokos a talaj, javítjuk a vízmegtartó képességet.

Fontos!  Dió és vadgesztenye levél ne kerüljön a komposztba, mert azok beltartalma a talajba jutva lerombolja a mikrobiológiai életet, gátolja a humuszképződést.

Jó gyűjtögetést :-)

kép: Pinterest

   Télen, amikor szunnyad a természet marad idő álmodozni, ihletet gyűjteni. Fellapozunk pár magazint, sóvárgunk az üde, virágos kert látványáért. De mi lesz az őszi élményekkel. Azzal a rengeteg, csodálatos színnel. Egyszerre élénk és szelíd, sárga és vörös. Egyszerűen csodálatos az őszi táj színvilága. Ha kicsit több, mint egy év múlva valami hasonlót szeretnénk látni a vasárnapi reggeli közben, akkor ne hagyjuk az ihletet tovább szállni. Ha most nem teszünk érte, bizton állíthatom, hogy tavaszra ezer másik ötlet fogja feledésbe meríteni az egyszer megálmodott képet. Ez természetesen nem zárja ki a tavaszi átalakítás lehetőségét sem, csak menjünk egy kicsit a dolgok elébe és biztosítsunk helyet néhány, az őszben pompázó növénynek.

   Mivel a növényink virág értéke nem jöhetnek szóba, így koncentrálhatunk az élénk színű bogyókra, a levelükkel díszítő cserjékre, fákra vagy a kúszó vadszőlőre. Némely bokor, mint a fehér som, nem csak levelével, hanem lombhullás után piros vesszőivel is dísze lehet kertünknek.

Élénk színű bogyósok: galagonyák, madárbirsek, berkenyék, borbolyák, homoktövis, tűztövis...

Levelükkel díszítő cserjék: cserszömörce, áfonya, törpe éger, szárnyas kecskerágó, floridai bangita, vad szegfűszeg...

Fák: japán juhar, juharok, torzsás ecetfa, oszlopos bükk, páfrányfenyő...

És mit tehetünk a lehullott levelekkel a tüzelésen kívül? Azt a következő bejegyzésemben kifejtem.

Jó tervezgetést!

kép: Pinterest

   A lampionvirág (Physalis alkekengi) a burgonyafélék családjába tartozó, maximum 60 cm magasra növő, elágazó szárú évelő. Ázsiában, valamint Európa déli- és középső részein, így Magyarországon is őshonos, ennek ellenére nem túl gyakori növény a kertjeinkben.

   Már a középkorban is használták gyógynövényként, húgyúti- és veseproblémák kezelésére. De csak kis mértékben gyógyszer, hatóanyaga az ember számára mérgező, ezért csak megfelelő szakember felügyelete mellet alkalmazzuk.

   A lampionvirág dísze az ősszel virító skarlátpiros, lampion formájú csésze, mely a cseresznyemag méretű bogyó termést rejti magába.

   A lampionok szeptemberől szinte világítanak a napsütésben. De nem csak a kertben mutatatnak jól, hiszen felhasználhatjuk őket koszorúk, cserépdíszek és egyébb őszi dekorációk elkészítéséhez is.

   Nevelése, szaporítása roppan egyszerű, mondhatni "gyerekjáték". Nincsenek különleges igényei. Bánjunk vele úgy, mint más kerti évelőkkel. Célszerű cserépben előnevelt növényt vásárolni, és ősszel kiültetni. Napra vagy félárnyékba ültessük, nagy szárazság esetén locsoljuk.

Szaporítani tőosztással (saját tapasztalat szerint gyökérdarabbal is) vagy magról lehet.

Jó tudni, ha túl későn ültetjük ki, úgy viselekdik, mint a "roppant lusta" mocsári mályva. Nem kell meglepődni, ha az első zöld hajtások csak május végére bújnak elő, mikorra a talaj kellően átmelegedett. 

Irány a virágüzlet! Használjuk ki a hétévgét, hiszen van mit tenni odakint. 

kép: Pinterest