Őszi formabontás

2013.09.19. 16:55

forma_vilag_1379545873.jpg_500x375

   Minden kert dísze lehet egy ízlésesen formára vágott bokor, kisebb fa (alak fa). Nem kell formára nyírni mindent, de egy-egy cserjét/fát újra értelmezhetünk, új hangulatot adva az összhatáshoz. Feldobhatjuk így a megszokottá vált kertünket vagy új karaktert adhatunk egy kisebb kertrészletnek.

   A formák sokasága és a levelek különböző textúrája végtelen számú lehetőséget ad a kertbarátoknak. Ideje hát körültekinteni a kertben és bátran kiválasztani egy bokrot. Mondjuk egy olyat, amelyik eddig sem győzőtt meg minket a szépségéről és indulhat a kísérletezés.

   Egyszerűbb formák kialakításához 4-5 évre van szükség (fiatal növény esetén), attól függően, hogy mekkora a kinduló növény. Ez 5 év alatt, évente minimum két metszéssel, 10-15 óra ráfordítást jelent, és akkor rendkívül alaposak vagyunk (szerintem túloztam).

Hogy a forma kibontakozhasson, íme néhány jótanács:

   1. Minél apróbb levelű növénnyel van dolgunk (puszpáng/buxus, fagyal), annál bonyolultabb, részletesebb formát alakíthatunk ki. Ezzel ellentétben a nagyobb levelű alapanyag (babérmeggy) egyszerűbb formák kialakítására alkalmas.

   2. A forma kezdeti kialakításhoz használjunk léceket, vízmértéket, mérőszalagot, színes szalagokat (spirálhoz), sablont, bármilyen segédeszközt a pontos felmérésben, később már úgy is szemre vágjuk.

   3. Ahhoz, hogy a forma mutatós legyen, fontos az egyenletesen sűrű ágrendszer és az ebből adódó levelek sokasága. Oda kell figyelni az alsó ágakra, nehogy felkopaszodjanak, ezért az első években a forma tetejét jobban nyírjuk vissza. Ezzel lépéselőnybe kerül az alsó, árnyékosabb fél. (pl. kocka eleinte trapéz)

Ezt úgy tudjuk tovább fokozni, hogy az alsó ágakat aprólékosabban metszük eleinte, így több elágazást, tömörebb ágrendszert hozunk létre.

   4. Mivel a rendszeres nyírás extra tápanyag veszteséget okoz, valamint a nyírt növények gyökérzete sem fejlődik megfelelően (kisebb területet hálóz be), ezért szükséges a rendszeres tápanyag utánpótlás. Ezt a megnövekedett igényt a tavaszi és őszi metszés alkalmával adagolt, évente összesen 30-40 g/négyzetméter hosszan ható komplex műtrágya vagy tavaszi fél adag műtrágya plusz őszi 3-4 l/négyzetméter érett komposzt v. karám trágya (nem friss istállótrágya!) megfelelően fedezi.

Ezt a pár "elvet" követve, némi fantáziát hozzáadva, biztosan siker koronázza kitartásunkat!!

Jó munkát! Szép napot!

 

kép: Pinterest

 

Hagymaszezon!!!

2013.09.17. 14:30

999161389dad089207be079005bbcd5c.jpg_236x342

   Miután véget érnek az esős napok folytathatjuk a kertészkedést. Ugyan a bimbózó rózsa vagy liliomfa, a virágzó ibolya elhitetheti velünk, hogy még van idő és hosszú meleg őszünk lesz, de a hagymások tavaszi színpompáját szeptemberben kell megalapozni.

   Kinek van, nincs is más dolga csak pár évente kordában tartás címén ritkítani a fiókhagymákat, újraültetni a tulipánokat.

Tavasszal érdemes trágyázni, nehogy kimerüljün a talaj és vele a virághagymák. Viszont aki szerves trágyát szeretne adni a hagymáinak, szeptemberben tegye, mielőtt kibujnak a zöld hajtásaik a  talajfelszíre. Csak érett karámtrágya ( nem istállótrágya) vagy érett zsákos trágya jöhet szóba, mert az a szerkezeténél fogva gerblyével is könnyen bedolgozható, így sérülést sem okozunk a hagymákban ( ellenőrizni kell az ültetésimélységet). De ami a fontosabb, hogy az érett trágya  a növény számára felvehető tápanyagokat tartalmaz és nem okoz mérgezést (nem perzseli meg a gyökereket).

   Akinek nincsen hagymás virág a kertjében, annak itt az ideje, hogy megtervezze a színösszeállítást, kiválassza a fajtákat, előkészítse a terepet és ültessen.

   A színek: Mivel rengeteg színben pompáznak egyszerre, érdemes előre megtervezni mit is akarunk tavasszal látni (minden tavasszal). A boltba érve, a sok díszes csomagolás hatására könnyen lázba jön az ember, de nem kell az első évben kiültetni mindent. Kezdjük először 1-2 színnel és évről-évre bővítsük a választékot. Alakítsunk ki eltérő időszakban virágzó foltokat a kertben.

  Hova ültessük? Gyakorlatilag bárhova ültethetünk hagymásokat, mert hamarabb elnyílnak, mint ahogy az évelő vegetáció beindulna.  A később nyílók (március-április) szeretik a naposabb helyeket, de árnyékban is virágoznak, csak lassabban, mive a talaj ott nehezebben melegszik fel.

 

  Talajelőkészítés: Szeretik a lazább, tápanyagdús talajt, ezért mindenképp forgassuk át és trágyázzuk a szóban forgó területeket. A túlságosan tömött, agyagos talajt érdemes szervesanyaggal, zöldtrágyával, homokkal lazítani, így elkerülhetjük a hagymák rothadását.

   Ültetés: Általános szabály, hogy a hagymát 3-4-szer vastagabb föld fedje, mint a hagyma magassága. Így az apróbb hagymák 5-10 cm, a nagyobb hagymák 20-30 cm mélyen lesznek, és egész biztosan nem fagynak meg a télen. Fontos!! A tulipán hagymákat csak 2 - 2,5 szer vastagabb földréteg alá kell temetni, mint a hagyma magassága, különben nem tudnak a felszínre törni.

    Ezzel meg is volnánk, már csak ki kell várni a tavaszt :-)

             

hagymások: téltemető, krókusz, hóvirág, tulipán, nárcisz, jácint, puskinvirág, fürtös gyöngyike, kikerics

 

kép: Pinterest

Rózsák ősszel....

2013.09.11. 20:07

kep-52_1378921955.jpg_900x601

   Az ősz több szempontból is fontos állomása a rózsák életének. Itt az ideje, hogy foglakozzon velük az is akinek már van, de az is aki szeretne jövőre a kertjébe egy szép, életerős, virágokkal teli rózsát.

Akinek már van:

   Ugyan még nem jött el az év vége, de ideje megtrágyázni a rózsákat kálium-szulfáttal, hogy a fás részek kellően megerősödjenek és jobban ellenáljanak majd a tél okozta veszélyeknek. Távolítsuk el az elhervadt virágokat, és ahogy hül az idő készítsük fel rózsákat a közeledő télre.

   Ősz közepén célszerű a bokorrózsákat kb. egyharmadával (nem egyharmadára) visszavágni, hogy kevésbé tépázzák őket a téli szelek, így a gyökérsérüléseknek is kisebb az esélye. Valamint kupacoljuk fel a rózsákat, nehogy a rózsatő fagyási sérüléseket szenvedjen.

Fontos! A karózott vagy kordonra futtatott rózsák támrendszerének az ellenőrzése, ne télen érjen minket kellemetlen meglepetés.

Akinek még nincs:

   Az ősz a legalkalmasabb ültetés szempontjából, hiszen a talaj még elég meleg ahhoz, hogy a növény erős szívógyökereket fejleszthessen, mellyekkel tavasszal azonnal meg tudja kezdeni az élethez szükséges víz és tápanyag felvételét. Valamint így a rózsák fás részei is frissebbek mardnak és könnyebben át tudják vészelni a kiszáradás veszélyeit.

  Talaj előkészítés: Mivel a rózsa gyökerei mélyre hatolnak, ezért minimum 50 cm mélyre fel kell lazítani a talajt. Amennyiben az kötött, agyagos célszerű valamilyen szerves anyaggal tovább lazízani a szerkezetét (szalma, ágapríték...), akinek lehetősége van használhat érett karámtrágyát ( nem istállótrágyát) is, amit szintén hozzákeverünk a kitermelt földhöz.Cél egy tömöríthető, de jó levegő és vízgazdálkodású gyökérágy elkészítése.

Ha előkészültünk nincs is más dolgunk, mint a fellazított ültetőgödör aljára egy kisebb kupac földre helyezzük a gyökereket (szemzés helye földszint alá essen), hogy azok természetes módon álljanak a talajban, és ne törjenek el tömörítés közben. Töltsük fel a gödröt háromnegyedig és tapossuk meg alaposan (nem beton keményre). Öntözzük meg bőségesen, hiszen a víz fogja rámosni igazán a gyökerekre a földet. Miután a víz elszivárgott töltsük fel a gödröt földel és emeljünk egy a talajszintől 15-20 cm-rel magasabb halmot, ami a tövet, mint egy takaró fogja védeni a fagyoktól egész télen.

Fontos!

1. Mielőtt elültetjük a növényt 24 órát áztassuk vízbe, hogy gyökérszövet jól megszívja magát.

2. Mikor ültetjük figyeljünk oda, hogy a szemzés helye ( a gyökerek feletti megvastagodott fás rész) is a föld alá kerüljön. (min. 5-7 cm)

3. A gyökereket vágjuk vissza 20-25 cm hosszúra, hogy ezzel is ösztönözzük a növényt a gyökérképzésre.

4. Ősszel ültetett rózsák föld feletti részeit csak a következő tavasszal kell először metszni.

(A fent említettek csak a szabadgyökerű rózsákra vonatkoznak, földlabdás rózsák egész évben ültethetőek kellő odafigyeléssel.)

Vigyázat!! Nincsen rózsa tövis nélkül:)

 

 

8d57a7a8181a0cbc6305f74c3eba34bc.jpg_640x291

   Augusztus vége, szeptember fontos állomása a bokrok (fás szárúak) életének. Ebben az időszakban már szinte mindegyik díszcserje túlvan a virágzáson (kivéve a folyton nyílok - nyári orgona v a későn nyílók - angol kékszakáll), többen már másodvirágzásra készülnek. Lassan beérnek az utolsó termések, de talán ami nekünk a legjelentősebb, hogy beérnek, befásodnak az idei év vesszői.

   Miért is lényeges ez ? Mert díszcserjék esetében ezek a befásodott részek alkotják a következő év hajtás alapját, de egyes gyümölcstermőknél ( mint málna, szeder, szeder málna, fekete szeder..) viszont ezek lesznek a jövő évi termővesszők. Tehát a következő szezon sikeres alapja az idei év sikerein múlik.

   Mivel a folyamat tápanyag és energia igényes a növények számára, ezért érdemes a nyár során felnött, számunkra nem kívánatos vesszőket eltávolítani vagy az előző évi fásodott képletig visszavágni. Így a több tápanyag marad a szükséges részek táplálására, illetve több tápanyag fog elraktározódni a gyökerekben a következő szezonra, amely már a következő tavaszi hajtás intenzitását erősíti.

   Ilyenkor érdemes elvégezni a túlságosan felnyurgult, magas növésű cserjék (orgona, cserszömörce, jezsámen ..) fiatalítását is azzal, hogy kivágjuk a már túlságosan magasra nőt, felkopaszodott ágakat, ezzel is helyet és extra tápanyagot biztzosítva a frissebb hajtások számára.

   Ezzel együtt érdemes, főleg az alacsonyabb növésű bokrokra jellemző belső, elszáradt képleteket eltávolítani, mert sokszor ezek tömege nyomja szét és deformálja a korábban mutatós cserjét, illetve ezek hatására növi ki helyét az udvarban.

   Miután végeztünk, nincs is más dolgunk, mint komposztálni, esetleg megsemmisíteni az eltávolított részeket ( fertőzés esetén mindig tüzelés a megfelelő eljárás)

Fontos! Az év során észlelt fertőzésektől mentesen teleltessük a növényeket, ha szükséges végezzünk egy utolsó permetezést, hogy jövőre ne okozhasson bosszúságot.

Ollóra, fűrészre fel és JÓ KERTÉSZKEDÉST!

 

kép: Printerest

Itt az ősz, itt van ...

2013.09.02. 22:04

osz_1378152989.jpg_440x550

   Vége a kánikulának, itt az ősz. A növények végre fellélegezhetnek a hosszú, forró és száraz nyár végén. Mert ahol nincs öntözőrendszer vagy nem megoldható a rendszeres kiadós locsolás, komoly aggodalomra adott okot az elmúlt időszak.

De túl vagyunk rajta, indulhat az őszi kertészkedés!!!

   Sokan úgy gondolják, hogy lassan vége az évnek, leáll a vegetáció, csak még párszor levágják a füvet, esetleg összegyűjtik a levelet és kész. Tévednek! Vagy egyáltalán nem igényesek a kertjükre. Az angolok úgy mondják, hogy minden munkát, amit az ember ősszel elvégez a kertben, azt a tavasz tízszeresen hálálja meg.

Pázsit, gyep gondozás:

   Érdemes ősszel különösen odafigyelni, hiszen az, hogy tavasszal hogyan fog beindulni a gyepünk, attól is függ, milyen állapotban éri a tél. Nem véletlen, hogy a gyepünket megtámadó gombás megbetegedés is télen a gyengült ellenálló képességű füvet támadja meg, majd tavasztól száradó foltok formájában rondítja az összképet.

Mit is tehetünk:

   Első lépésként érdemes az év során felhalmozódott elszáradt, a tövek között felhalmozódott gyepmaradékot alapos gereblyézéssel eltávolítani. Most már az a cél, hogy a talaj kellő képen kiszáradhasson, nehogy a folyamatos nyirkosabb időjárás esélyt adjon a kék alga vagy más gombás betegség elszaporodásának. Valamint a következő lépésként végezhető tárgyázásnál is gyorsabb felszívódást tesz lehetővé.

   Második lépés tehát a tápanyag utánpótlás. Fontos, hogy időben elvégezzük, mivel idő kell a növény számára, hogy felvegye és be is építse a tápanyagokat. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy ne csak a szokásos makroelemeket (N:P:K), hanem az elengedhetetlen mikroelemeket  (Cu:Zn:Fe:Mn:S:B) is kijutassuk, ezzel is elősegítve az egész éves hajtás után a gyep regenerálódását, különös tekintettel a gyökérzetre, a "növényalapra". ( A mikroelemek ugyan kis mértékben de nélkülözhetetlenek gyepünk sejtes szintű rendszeres fiatalodásáért, így immunrendszerének erősödéséért.) 

Fontos:

   Akinek öntözőrendszere van, időben állítsa vissza az öntözési százalékot (%scaling), nehogy túl locsolja a gyepet, hiszen ha túl nedves a talaj a gyökérzet nem jut oxigénhez és ez tovább rontja a pázsit esélyeit.

   Az ősz előrehaladtával lelassul a növekedés, ennek alapvető okai a hőmérséklet visszaesése és a napsütéses órák számának csökkenése, ezért ideje a fűnyírót magasabb fokozatra állítani, hogy  maradjon elegendő fotoszintetizáló felület.

 

Következő cikkemben a cserjék őszi ápolásáról ejtek pár szót.

Jó munkát!!

 

 

kép:Printerest

87f38c36435a4552ef943dc14ebdc9e9_1366396226.jpg_600x600

Az elmúlt 20 év során Magyarországon jelentősen átalakult a települések szerkezete. Már nem divat hatalmas veteményes kerteket fenntartani. Mind a falvakban, mind a városokban a nagyobb telkeket felosztották, gombamód szaporodnak a társasházak, lakóparkok.

Jelentősen megnőtt a keskeny kertek, hosszúkás telkek száma, melyek ideális elrendezése néha nem is olyan egyszerű feladat. Általában a tulajdonosok a saját igényeiket figyelembe véve, a nagyobb kertekre jellemző elrendezéseket próbálják belezsúfolni birodalmukba, több kevesebb sikerrel.

A következő pár sorban olyan tanácsokat adok, melyeket a tervezés során szem előtt tartva, nagyobb sikert érhetünk el, hiszen nagyon lehangoló, ha évek munkája után sem az fogad a kertben, amit szeretnénk. Hiába szépek a növények, ha a kert túlzsúfolt és összenyomja a teret vagy épp a kerttér kialakításával tovább hangsúlyozzuk a telek előnytelen alakját. 

Elforgatás: Próbálhatjuk úgy elrendezni a kertet, hogy eltérjünk a szokásostól. Ha tudjuk, hogy nagyjából mekkora aktív teret és mekkora virágágyásokat szertnénk forgassuk el az egészet 45 fokkal. Így akár a nap irányába is fordíthatjuk az ágyásokat vagy épp leárnyékoljuk a kertet. Sok esetben az aktív-, játszótér felülete úgy növelhető az elforgatás során, hogy nem kelti az üresség hatását....

Előnytelen lehet, ha egymással szemben a hosszanti oldalon egységes ágyásokat helyezünk el, mert így nyújtjuk a teret, amit a fejlődő növényzet lassan mégjobban összenyom.


Növény választás: Bármely jól megalkotott tervet el lehet rontani a nem megefelelő, jelen témában a túl nagy növények beültetésével. Fontos, hogy figyelembe vegyük a mekkora az ideális legnagyobb méret (akár metszés árán). De ez sem mindig ilyen egyértelmű, hiszen közelebb a házhoz nagy lehet az a növény, am ia kert végén ideális méret.

Hatás / látszat: Talán ez a legfontosabb kérdés. Hiszen a kert célja, hogy hatást érjen el azok számára, akik beteszik a lábukat és az első benyomást nem lehet megismételni. 

Könnyebb dolgunk van. ha a kert szép tájra nyílik, mivel itt a háztól a kerítésig beleolvasztahjuk a tájba. Ha ezt úgy tesszük, hogy az aktív tér a vége felé szélesedik, tovább növelehetjük a térhatást.

Nehezzebb a helyzet, ha ténylegesen be vagyunk szorítva. Szedjük össze egy listába, hogy mit is szeretnénk az ideális kertünkbe. Ha a listában túl sok, 2-3 épített látávnyelem (sziklaketr, tó, mocsár, kiszáradt meder....) van, érdemes meggondolnunk, hogy minden látványelem értéke nem csak egyedi szépsége, hanem az a környezet is, amibe bele lehet helyezni izlésesen. Viszont ezután el kell választani a másik elemet, hogy annak is saját értéke legyen, de eheze tér kell. Tehát érdemesebb egyre koncentrálni és úgy alakítani ki ágyásokat, hogy a figyelmet végigvezesse az igazi látnivalóig. Ha odadobjuk első pillantásra akkor a kert többi része már nem is lesz izgalmas. 

Szóval, most jön a neheze, tervezzünk!!!!

 

 

 

 

Tuják, ciprusok metszése

2013.04.05. 00:16

1022_cupressus_sempervirens_europai_ciprus_valodi_ciprus_l.jpg
Kertjeink elterjedt növényei a tuják és ciprus félék, hiszen mindamellett, hogy nem igényelnek különösebb gondozást mégis állandó díszei kertünknek télen- nyáron. Szépen mutatnak önállóan, sövénynek vagy akár talajtakarónak is.

Mit tegyünk újonnan telepített tuják, ciprusok esetében, illetve mit tehetünk ha elhanyagolt, kertünkön jócskán "túlnőtt" növényeket szeretnénk gatyába rázni, mivel nincs szívünk kivágni azokat?

Új telepítésű növények:

Miután megszokták új környezetüket szinte semmi dolgunk velük, bár a nyári szárazságban a rendszeres locsolást meghálálják még az idősebb növények is.

Aki sövényként telepít tuját vagy ciprust az számíthat rá, hogy rendszeresen nyírni kell majd a növényt évente legalább egyszer, de ha igazán szép sövényt szeretne többször is vágni kell. Így kaphatunk gyönyörű, tömött, egyöntetű állományt. Fontos, hogy a növényeket már az ültetést követő évben meg kell metszeni (főleg az átlagosnál hosszabb hajtásokat), annak ellenére is, hogy a kívánt méretet még egyáltalán nem érték el, hiszen a metszés hatására több hajtást hoz és gyorsabban sűrűsödnek növényeink. Metszéskor ne csak a sövény két hosszanti oldalát vágjuk, hanem a növények közötti oldalakt is így hamarabb zárulnak össze a tuják- ciprusok, illetve a már kész sövényben teljesen egybeolvadnak a szomszédok és kivehetetlen lesz hol kezdődik az egyik és végződik a másik. Fontos hogy a tetejét is csípjük vissza hiszen azt szeretnénk hogy a felsőbb részek is sűrűsödjenek. Ha sövény fejlődése során mindig megtesszük ezeket a lépéseket, biztosak lehetünk hogy pár év múltán olyan tömött falat kapunk, mintha festették volna.

Ugyanígy kell eljárnunk minden más esetben legyen szó önálló növényről avagy talajtakarónak ültetett kúszótujákról. Már csak azért is, mert így egy sokkal erősebb ágrendszert kapunk és a növény sokkal jobban viseli a hó súlyát, persze ez nem mentesíti az őszi összekötözést hiszen extrém időjárás esetén biztosak lehetünk hogy maradandó sérülést szenvednek tujáink.

Túlnőtt, elterebélyesedett növények:

Gyakori probléma, hogy a rendszeres (évenkénti) ápolás elhanyagolása miatt, egyszer csak azon kapjuk növényünket, hogy óriásként hatalmasodik kertünk fölé vagy mindent eltakar a földön, elnyomva más évelőket. "A kis piszok" nem hazudtolta meg genetikáját és bár évekig alig észrevehetően nődögélt, egyszer csak hatalmassá vált. 

Sok esetben az ilyen típusú örökzöldek amilyen lassan kezdenek fejlődni, később annyira hirtelen ugrásszerűen növekednek. Ennek egyik oka talán hogy a rendszeresen lehulló pikkelylevelek szépen lassan elsavanyítják a talajt, ami kifejezetten szükséges a növény gyökerein élő gombák számára, melyek pedig a tuják, ciprusok vízfelvételét segítik elő.

Szóval  a probléma egy óriás, amit nem nyírhatunk meg kedvünkre, hiszen egy másik fontos tulajdonsága ezen növényeknek, hogy a belső ágak, mivel teljesen el vannak zárva a fénytől leszáradnak, így egy gondatlan metszés következménye azonnal egy nagy barna száradt folt, de akkor mit tegyünk?

Először is ne akarjuk egy vágással drasztikusan visszavágni és ne essünk neki sövényvágóval. Győződjünk meg arról, hogy milyen vastagságban veszik körbe a növényt a szép egészséges zöld levelek és csak azután kezdjük el felesleget eltávolítani. Elsőként a növény habitusához mérten vastagabb ágakat vágjuk vissza metszőollóval, mégpedig úgy, hogy szemből benyúlva csak a szárat vágjuk el így a vágási felület takarva marad a levelek által. 

Miután eltávolítottuk a vastagabb ágakat jöhetnek a vékonyabbak, ehhez is megfelelő szerszám az metszőolló, de gyorsíthatunk sövényvágóval, csak óvatosan nehogy nagyon bevágjuk a növényt.

Eztán már csak az a feladatunk hogy "belemászunk" a növénybe és a lehető legtöbb elszáradt levelet, teljesen száraz ágakat eltávolítjuk, visszavágjuk a növény csúcsát és kész is vagyunk.

Mit is értünk el? Azáltal hogy a növény közepe újra fényhez jutott újabb hajtásokat tud hozni, újra besűrűsödik, felfrissül, és már a vágást követően sem hasonlít egy elszáradt karácsonyfára, és ha ezt tovább folytatjuk és következő évben is megtesszük a szükséges lépéseket, jelentősen csökkenthetjük növényünk méretét és még sokáig kertünk dísze lehet.

Jó munkát!

 

süti beállítások módosítása